Ez a mi reménységünk. Ő, aki egyszer már eljött, "hogy sokak bűnét elvegye" (28a), újra megjelenik az emberek előtt. Ez már önmagában boldog reménység. Második eljövetelének van azonban néhány sajátos jegye, amely különösen dicsőségessé teszi majd azt.

Akkorra Urunk a bűnnel már végleg leszámolt. Olyan hatásosan eltörölte népe bűnét, amikor elszenvedte érte a büntetést, hogy második eljövetelekor a bűnnel már nem lesz semmi dolga. Nem mutat be több bűnért való áldozatot, mert a bűn akkorra már véglegesen elveszti hatalmát.

Akkor népe üdvözítésére fog megjelenni. Akkor tökéletes és mindörökre szóló üdvösséget hoz népének, amely örvendezhet az üdvösség teljességének. Nem azért jön, hogy bűneink következményeit hordozza, hanem hogy learassa engedelmessége gyümölcseit; már nem azért jön, hogy megmentsen a kárhozattól, hanem hogy a tökéletes üdvösségben részesítsen bennünket.

De csak az Őt váróknak jelenik meg így. Azok, akiknek a szemét elvakította a bűn, nem így fogják Őt látni. Számukra Krisztus félelmetes bíró lesz, senki más. A sorrend tehát ez: először fel kell tekintenünk Krisztusra, és be kell fogadnunk Őt, azután örömmel várhatjuk visszajövetelét. Így jelent mindkét eljövetele életet a számunkra.