Egyike az Újszövetség legkegyetlenebb történeteinek. Anániás után meghal a cinkosságot vállaló felesége is. Megdöbbentő ez a két halál. Pedig mai szemmel nézve nem is követtek el valami szörnyű bűnt. Hiszen ki ne hazudott volna már valamilyen nyereségvágyból? Talán a közösséget irányító Szentlélek elleni bűn járt ilyen következménnyel, hiszen lerombolta a bizalmat és az őszinte testvériséget? Mindenesetre komoly figyelmeztetés ez számunkra, késői utódok számára, hogy az egyház iránti kötelességeinket ne vegyük félvállról. Az első jeruzsálemi gyülekezetben akkora volt a lelkesedés, a hit ereje, a kölcsönös szeretet, hogy megvalósították a teljes vagyonközösséget. Nem volt kötelező. Az lépett be, aki akart. Eladta a vagyonát, vagy ha a közösség használatára jó volt, azt adta át az egyháznak. A pénzből pedig mindenki egyformán részesült, akár sokat, akár keveset hozott be a közösségbe. Anániás és felesége bekívánkozott, eladta a birtokát, de biztonság kedvéért az árát letagadták, és csak egy részét adták be a közösbe. Sajnos, ebben a csodálatos gyülekezetben sem sikerült ezt a közösséget sokáig fenntartani. Beleszegényedtek, meghasonlottak. Pál térítő útjain évtizedek után is gyűjtést szervezett a leszegényedett gyülekezet segélyezésére. Nem vagyunk képesek önzés nélkül élni.