A Miatyánk előbbi kéréseiben minden benne van, amire bármely embernek szüksége lehet. Most már csak az a fontos, hogy mi magunk ne tegyük tönkre Isten gondoskodását. Isten nem azért adja ajándékait, hogy azokat akarata ellenére, vagy éppen egymás ellen használjuk. Azért kell, hogy megbocsássa, ami rosszat eddig tettünk, hogy szabad lélekkel élhessünk ajándékaival, és képesek legyünk azokat továbbadni embertársainknak. De mit ér az, ha Isten megbocsát nekünk, és bocsánatának gyümölcseit egymás ellen fordítjuk? Ha ő mindenestől eltörli bűnös múltunkat, nekünk is el kell felejtenünk mindazt, ami minket bánt. Csak így kezdhetünk új életet az Ő kegyelmében. Sajnos, mindig fennáll annak a veszélye, hogy a holnapi kísértéseink közt megint nem lesz erőnk helytállni. Azért kell kérjük megbocsátó Istenünket már előre, hogy vigyázzon ránk, adjon erőt, hogy képesek legyünk ellenállni. És ha megbocsátottunk múltbeli vétkezőinknek, akkor imádkozhatunk azért, hogy a mások gonoszságától is védjen meg hatalma. Múlt és jövő nyomorúságai közt naponta kell kérnünk, legyen velünk és őrizze meg számunkra áldott ajándékait.