Jézus három találkozása, egy ifjúval, egy középkorúval és egy öreggel. Az ifjú lelkesen, gondolkozás nélkül maga jelentkezik Jézus követésére. Jézus szeretetteli aggodalommal néz rá. Elég komoly ez az elhatározás? Tudod, mire vállalkozol? Nem fogsz csalódni, amikor neked se lesz fejed hová lehajtanod? Gondold meg jól, úgy vállalkozz! A második embernél nem arról van szó, hogy ravatalon volna az apja, hanem neki kell gondoskodnia róla. Majd ha megvalósította saját elképzelése szerinti céljait, akkor, hogyne, akkor majd ráér Jézust követni. Ez a leggyakoribb reakciónk. Jézus szerint ez a lelki halottak, csonkán maradt életek válasza, akik végül mindig, mindenről lemaradnak. A harmadik ember már csak búcsúzni képes, de arról nem tud lemondani. Emlékei lenyűgözik, előrenézni már nincs ereje. Jézus akkor is vállalja, tud neki értékes célt adni, de múltját ott kell hagynia. Az Ő követésében csak előre szabad nézni. Mindhármuknak megmarad a lehetősége a követésre. Végül hogyan döntenek? És te?