Ez bizony kemény feladat. Nekünk szól, Krisztus követőinek. A kérdés nem egyszerű. Első kérdés: ég-e az én lámpásom? Aki meggyújthatja, maga Isten. Adott-e nekem égő hitet? Ha igen, azért adta, hogy világítson. Ellenőrizzük lámpásunk állapotát! De akik élő, égő hittel élnek, miért rejtőznek a véka alá? Csakugyan elhittük a legaljasabb hazugságot, hogy a hit magánügy, amivel az ember szemérmesen elrejtőzik a világ elől? Isten nem azért gyújtja meg hited lámpáját, hogy véka alá tedd. Nem is azért, hogy mellveregetéssel mutogasd égő hitedet. Sokkal kevesebbet kér: egyszerű, példamutató életet. A hitet nem mutogatni kell, annak magának kell világítania. A tetteid hirdessék Isten nagyságát. Azoknak fényénél lássák meg "a házban lévők" Isten dicsőségét, hatalmát, jóságát, szeretetét. Semmire sincs ma nagyobb szüksége ennek a sötétségben élő világnak. Reményik Sándor írja: "Ha ez a sok-sok titkos láng összefogna egy láncba, az égig, a csillagos égig érne." Ez a mi feladatunk.