| |
| Október 20.
|
Az emberi gondolkodás
|
"Jézus így szólt Péterhez: Nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberekére!
"
|
(Máté 16, 23)
|
Hányszor kellene Jézusnak hozzánk is így
szólnia! Még Jézus tanítványai
is, akik közel állnak hozzá, néha nagyon
emberi módon gondolkodnak. Amikor Jézus az előtte
álló szenvedésekről beszélt,
Péter felkiáltott: "Mentsen Isten Uram!
Nem eshetik ez meg veled!" Emberileg jót akart,
de helytelenül gondolkodott. Később tökéletesen
belátta, milyen balga és rövidlátó
volt, hiszen Jézus szenvedése örök élet
forrása lett az ő számára is.
A tanítványok legtöbbször képtelenek
voltak teljesen megérteni Mesterük elgondolását,
szándékát és melléfogtak (Luk
9, 54-56. 59-61; Márk 9, 38-39). Óemberünk
szívesen beleavatkozik ügyeinkbe, ezért sokszor
még részrehajlók vagyunk. Túl sokat
gondolunk saját érdekeinkre, megvannak az előítéleteink,
kedvenc elgondolásaink; szűkkeblűek és
rövidlátók vagyunk. - Jézus anyja és
testvérei úgy gondolták, igényt tarthatnak
őrá, de Jézus saját anyját
sem részesítette előnyben másokkal
szemben. "Aki cselekszi az én mennyei Atyám
akaratát, az az én testvérem és az
én anyám." - Jeruzsálem asszonyai
siratták a Megváltót, amikor keresztjét
a Golgota felé vonszolta. Jézus azonban nem tartotta
magát szánalomra méltónak. Ha mindenben
helyesen értenénk meg Istenünket, akkor minden
helyzetünkben magasztalnánk Őt.
Pál kimondhatatlanul szenvedett Izraelnek az Úr
Jézussal szemben való megkeményedése
miatt. Ekkor megmutatta neki az Úr, hogy Izrael szomorú
elbukása a pogányok, a többi nemzetek üdvösségére
szolgál, és hogy az Ő népe csak egy
ideig lesz ebben a tévedésben, majd megtér
még az Úrhoz. Pál megvilágosodott
lelkéből Isten magasztalását, imádását
hozta elő az a tény, hogy az ítéletnek
ez a borzalmas útja mégis kegyelemben végződik
(Róma 11, 32-36).
Mennyi keserűség, kedvetlenség és
türelmetlenség, kétségbeesés
a következménye annak a vakságnak, amely nem
képes felismerni Urunk gondolatait! Mily boldog az az ember,
aki megtanulja megérteni Istenét és mindent
Isten világosságában lát, Igéje
szerint ítél! "Boldog, aki énbennem
meg nem botránkozik." A tanítványok
megbotránkoztak benne, amikor Gecsemáné felé
indult. Mi is megütközünk, ha valami elképzelésünk
és terveink ellenére történik? Boldog
az az ember, aki mindig igent mond Ura vezetésére,
gondolataira.
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|
