| |
| Április 21.
|
Elveszett és megtaláltatott (I.)
|
"Atyám, add ki a vagyonból vámeső részt.
"
|
(Luk 15, 12)
|
A tékozló fiú szomorú bukása
ott kezdődött el, amikor eltökélte, hogy
függetleníti és az atya ellenőrzése
alól kivonja magát. Ezáltal belsőleg
elszakadt apjától. Az ilyen szabadságra való
törekvésekben már ott van a bukás csírája.
De tekintsünk csak Jézusra. Egy lépést
sem tudott és akart az Atya megkérdezése
nélkül tenni. Nem volt egy szava, amit ne az Atyától
kapott volna ajándékba és csak azt tette,
amire az Atya őt indította (János 5, 19-20).
A legteljesebb függő viszonyban volt az Atyával.
A bűn lényegéhez hozzátartozik,
hogy az ember nem akar Istentől függni, hanem a saját
maga ura kíván lenni. Közben azokat az ajándékokat
és erőket, azokat a képességeket,
amiket Istentől nyert s amiket neki köszönhet,
a bűnös ember a maga tulajdonába veszi. Úgy
érzi, hogy azok őt illetik s ő akar azok
felett rendelkezni ahelyett, hogy Isten állandó
felügyelete alatt sáfárkodna velük. Ez
az önállóságra való törekvés
különösen az ifjúságban jelentkezik
igen erősen. Saját belátásuk és
akaratuk szerint akarnak cselekedni. És mivel az ember
szíve gonosz, a sötét gondolatok is hamarosan
felbukkannak és a gonosz tanácsok és az akarat
is hamarosan megmozdul azok megvalósításra.
Először a gonosz vágyak csíráznak
ki szívében, azután szavakba is foglalja
őket s végül tettre kerül a sor.
A tékozló fiú összeszedett mindent
és elhagyta az atyai házat, hogy szabaduljon a terhes
felügyelettől. Hamarosan lekerült életéről
minden szép és elpocsékolt mindent. A tékozló
fiú nem akart függeni atyjától, aki
pedig szerette őt és csak a javát kereste,
most azután függő viszonyba került vadidegen
és szeretetlen emberekkel, akik még a disznóknak
szánt moslékot is sajnálták tőle.
"Elszegődött annak a tartománynak egyik
polgárához." Kérni és könyörögni
kellett valami nyomorúságos szállásért
és a legalacsonyabbrendű munkáért is.
Annak előtte a legínycsiklandozóbb falatokkal
traktálta magát, most pedig szívesen megtöltötte
volna gyomrát olyan eledellel, mely azelőtt csak
utálattal töltötte volna el. Régebben
alig tudott eleget tenni a sok társasági meghívásnak,
most pedig teljes és szomorú magányba került.
Az egykor boldognak tartott, fékevesztett életből
csak boldogtalanság lett. Helyzetét, amibe került,
bizonyára irtózatos szerencsétlenségnek
fogta fel, pedig az előkészítője volt
a későbbi boldogságnak.
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|
