vissza: olvasnivalók
November 29.

A VÉG

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 21,1-4

1 És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. 2 És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. 3 Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; 4 és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."




"És (Isten) letöröl minden könnyet a szemükről."
(Jel 21,4)


Ha Jézus Krisztus a mi Megváltónk és Urunk, akkor máris megtapasztalhatjuk a vég kezdetét. Az örökkévaló evangélium elhozta nekünk az egyetlen vigasztalást, amely ma rendelkezésünkre áll. Jelenleg nincs semmi más, ami enyhítheti szomorúságunkat, mint a Jézusról szóló jó hír. És ebben a pillanatban nincs senki és semmi, aki vagy ami értelmet adhat az életnek, csak egyedül Krisztus. Ez azonban még: csupán a kezdete a végnek.
A vég azt jelenti, hogy teljes vigasztalásban részesülünk. Isten végül egészen úgy jelentetik ki nekünk, mint a mi Vigasztalónk. Ő természetesen ma is jelen van. Teljesen azonban még nem tudjuk élvezni őt. Valahol még mindig fáj. Néha még mindig vétkezünk. Örömünk még tovatűnő, és boldogságunk még nem teljes.
A vég azonban jön. "És letöröl minden könnyet a szemükről." Olyan sok könny van, hogy csak Isten tudja megszámolni őket. Vannak kórházak, amelyek teli vannak testi szenvedéssel, de lehet, hogy még rosszabb a szellemi szenvedés, amely "az őrületbe kergeti az embert". Vannak elmegyógyintézetek, tele ilyenfajta szenvedéssel. És ott van a lelki szomorúság, amelyhez még a legszeretetteljesebb kéz sem tud hozzáférni.
Akkor Isten letöröl minden könnyet.
A keresztyén vallás a jövőt nem a feledést hozó "semminek" a képével rajzolja meg (a kiemelés a fordítótól!). Ezt a pogányok találták ki - és még mindig elfogadják -, mint az emberi tragédia legjobb befejezését. De a Biblia csakugyan kijelenti, hogy minden kínt el fogunk felejteni, amit elszenvedtünk. Lesz jogos felejtés. A könnyek egy pillanat alatt letöröltetnek. A dicsőségbe való belépés annyival többet nyom a latban, mint minden átélt szenvedés és hiány, hogy szomorúságunknak minden emléke feledésbe merül az előttünk feltárulkozó örömben.
Jézus egyszer Istent egy olyan atya képében állította elénk, aki az üdvösség felejthetetlen köszöntésével ölelte keblére szökött fiát. De az evangélium Istennek az anyai képével ér véget. Az anyáéval, aki letörli könnyeinket. Az út olyan hosszú volt. Annyira elfáradtunk. Tetőtől talpig csupa fájdalom voltunk. És akkor végre hazaértünk.



fõoldal | rólunk | alkalmak | olvasnivaló | linkek |
Biblia | igehirdetések |

Ajánlja oldalunkat!   - - -   Írja meg véleményét!

Copyright © 2022. Minden jog fenntartva.