| |
| Október 22.
|
HOGYAN IMÁDJUK ISTENT?
|
A mai napon olvasandó igeszakasz: Ézs 40,18-26
|
|
18 Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását? 19 A mesterember bálványszobrot önt, az ötvös bevonja arannyal, és ezüstláncot forraszt hozzá. 20 Aki szegény ilyen áldozathozatalra, nem korhadó fát választ, ügyes mesterembert keres, hogy olyan bálványszobrot készítsen, mely nem inog. |
|
21 Hát nem tudjátok, nem hallottátok, nem mondták el nektek régtől fogva, nem magyarázták meg a föld alapozását? 22 Az, aki ott trónol a föld pereme fölött, melynek lakói csak sáskáknak tűnnek, az eget fátyolként teríti ki, kifeszíti, mint lakósátrat. 23 Semmivé teszi a fejedelmeket, a föld bíráit megsemmisíti. |
|
24 Alig ültették el, alig vetették el őket, alig vert gyökeret törzsük a földben, ő csak rájuk fúj, és kiszáradnak, elragadja őket, mint szélvész a polyvát. 25 Kihez hasonlíthatnátok engem, kivel mérhetnétek össze? - mondja a Szent. 26 Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni.
|
|
|
"Ne csinálj magadnak istenszobrot, semmiféle képmását azoknak, amik ... Ne imádd és ne tiszteld azokat..."
|
| (2Móz 20,4-5)
|
Isten láthatatlan. És Isten elképzelhetetlen, legalábbis Jézus
Krisztuson kívül.
A képmás-készítés nevetséges dolog, de gyakran a legjobb
szándékból történik. Még a pogányok sem azt akarták mondani, hogy
(gyakran undorító) képmás az ő Istenük képe. Inkább azt akarták
kifejezni, hogy az ő Istenük ereje rabul "van ejtve" vagy összpontosul a
szoborban vagy kegytárgyban. Ily módon irányításuk alá vonták
istenüket. Képesek kezelni, befolyásolni és "használni" istenük
erejét.
És amikor a keresztyének elkezdtek képmásokat készíteni,
természetesen nem azt akarták mondani, hogy például a feszületnek
bármiféle hatalma lenne. A szándék az volt, hogy a híveket
emlékeztessék Jézus szeretetére és hatalmára. Mivel azonban minden
ember hajlamos a babonára, a jelkép hamarosan azonosult annak a
valóságával, amit jelképezett. Így az egyház a szent kegytárgyak
ezreire tett szert, amelyek mindegyikét babonás tisztelet övezte.
Isten kegyelméből az egyház nagyobbik része megtisztult ettől a
babonától. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a keresztyének ettől fogva
biztosítva voltak a második parancsolat elleni vétségtől. A
képmással történő bálványimádás elkövetésének veszélye mindig
fennáll.
A lelkipásztorok és az egyházi vezetők abban a veszélyben vannak, hogy
egyházi szervezetükből "istenszobrot" készítenek, s ezért
feláldozzák életüket az oltáron. Sok átlagkeresztyén előírt módon
és hagyományos szertartással imádja Istent. Ezek az istentiszteleti
formák könnyen fontosabbá válhatnak számukra, mint maga az
istentisztelet. A képmás "rabul ejtette" Istent. A forma fontosabbá
lesz, mint a cél. Ahogy egy bizonyos bibliafordítás hangzik, az
értékesebbé válik, mint az üzenet.
Csakhogy az az Isten, aki magát Krisztus Atyjaként jelentette ki, azt is
meghatározza, hogy hogyan kell őt imádni. Ő nem akarja, hogy
képmásokat készítsünk. Azt akarja, hogy képmások legyünk,
újjáteremtve a Krisztus Jézusban. Azok az emberek, akiket Jézus
megváltott, jobb képei a láthatatlan Istennek, mint bármi, amit ember
alkotna.
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|