| |
| Február 22.
|
IZSÁK, VAGYIS "NEVETÉS"
|
A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Móz 21,1-7
|
|
1 Azután meglátogatta az ÚR Sárát, ahogyan megmondta, és úgy cselekedett az ÚR Sárával, ahogy megígérte. 2 Sára teherbe esett, és fiút szült Ábrahámnak öregkorára, abban az időben, amelyet megígért neki Isten. |
|
3 Ábrahám Izsáknak nevezte el újszülött fiát, akit Sára szült neki. 4 Azután körülmetélte Ábrahám a fiát, Izsákot nyolcnapos korában, ahogyan megparancsolta neki Isten. |
|
5 Ábrahám százesztendős volt, amikor fia, Izsák megszületett. 6 Akkor ezt mondta Sára: Nevetségessé tett engem az Isten, kinevet mindenki, aki csak hallja. 7 Ezt is mondta: Ki jósolta volna meg Ábrahámnak, hogy fog még Sára fiakat szoptatni? Mert fiút szültem öregkorára.
|
|
|
"Sára azonban tagadott, mert félt. Azt mondta, hogy nem nevetett."
|
| (1Móz 18,15, és 1Móz 21,6 Károli ford)
|
Nem tudjuk elfojtani a kérdést, hogy az ígéret eme gyermekének miért
kellett ilyen lehetetlen, majdhogynem nevetséges módon megérkeznie. Miért
ez a teherviselés oly hosszú éveken át? Miért nem a megszokott, örömteli
úton kaptak gyermeket?
Nagyon ritka dolog, hogy Isten választ ad ilyesféle kérdésre. A János
evangéliuma 9. részében találunk egy olyan férfiról szóló történetet, aki
vakon született. Ott Jézus válaszol a tanítványok "miért" kérdésére. Azt
mondja, hogy Isten cselekedeteinek kell nyilvánvalóvá válnia rajta. Még
amikor ad is magyarázatot Isten, akkor is világossá teszi, hogy nem a
magyarázat számít. Ő maga, ti. Isten az aki lényeges.
Más szavakkal: nem az az ő célja, hogy életünk talányaira megtudjuk a
választ. Ezekben a zavarba ejtő ügyekben nem kapunk választ a
"miértjeinkre", de megtaláljuk őt.
Isten nem akarja, hogy megértsük őt olyan értelemben, hogy kitaláljuk
tetteinek indokait. Isten azt akarja, hogy higgyünk benne, s ily módon Ő
maradjon az Isten.
Isten nem adott magyarázatot Ábrahámnak és Sárának. Magyarázatnál többet
akart nekik adni: Önmagát akarta nekik ajándékozni.
Amikor beköszöntött a tavasz, Sára az ígéret gyermeke fölé hajolt. Akkor
olyan szavakba tört ki, amelyek az Úrban való legbensőségesebb örömét
tükrözték. Midőn keblére szorította fiát, megpihent végre Isten szívén.
Izsák! Nevetés! Minden keserűsége és kétsége feloldódott abban a
"nevetésben", melyet Isten készít mindazoknak, akik szilárdan megbíznak
ígéretében.
Légy hát bátor! Lehet, hogy könnyek között kell vetnünk, de örömmel fogunk
aratni. A bölcsesség és a hatalom Istene fiút adott Sárának és egy
"gyermeket" a szűznek. Ő hűséges. Ezért "az út végén" nevetés vár.
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|
