| |
| Április 16.
|
A MESTER LÁBAINÁL
|
A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 32
|
|
1 Dávid tanítókölteménye. Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. 2 Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. 3 Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. |
|
4 Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Szela.) 5 Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Szela.) 6 Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is, nem érik el őt. 7 Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. (Szela.) |
|
8 Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. 9 Ne legyetek olyan oktalanok, mint a ló vagy az öszvér, amelynek kantárral és zablával kell fékezni szilajságát, másképpen nem közelít hozzád. 10 Sok fájdalom éri a bűnöst, de aki bízik az ÚRban, azt ő szeretettel veszi körül. 11 Örüljetek az ÚRnak, ujjongjatok, ti igazak! Vigadjatok mind, ti igaz szívűek!
|
|
|
"Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz szemem."
|
| (Zsolt 32,8)
|
 Nem meglepő, hogy Krisztus egyháza annyira szerette ezt a zsoltárt.
Jóval korábban szól a megbocsátás áldásáról, mint ahogy a
Jézusban való hit általi megigazulás kijelentését megkaptuk a maga
teljességében. Luther Márton szokta volt mondani, hogy Pál is írhatta
volna ezt a zsoltárt. Pál minden bizonnyal szerette (Róm 4,6-8).
A 32. zsoltár világosan megmondja, hogy Isten kegyelemből bocsát meg,
és hogy a bűnöket meg kell vallanunk mielőtt bocsánatot kapunk azokra.
Ezek az alapvető igazságok, amelyek minden keresztyén előtt ismertek,
tudottak voltak már Jézus születése előtt is.
Az ének utolsó részében egy tanító(mester) kezd el beszélni. Ez a
tanító lehet egy apa, anya, presbiter, rabbi vagy lelkipásztor, de a
hang valójában Isten hangja. Isten rendszerint embereken át szól
hozzánk, akiket erre a célra választott ki. Ez a tanító így szól:
"Bölccsé teszlek, és megtanítlak, melyik úton kell járnod." Most,
hogy megvallottad bűneidet, most, hogy bűneidre bocsánatot kaptál, meg
kell tanulnod bölcsen élni. "Bölccsé teszlek."
A tanítás nem kizárólag ismeretből áll, amelyet tudomásul kell
venni, hanem magában foglalja egy bizonyos életmód eltanulását is.
"Megtanítlak, melyik úton kell járnod." És nem is egy fajta
személytelen tömegtájékoztatást jelent az oktatás. "Tanácsot adok,
rajtad lesz szemem." Némelyikünk még nagyon élénken emlékezik arra,
amikor a tanító az osztálynak közvetlenül az első padjába ültetett
minket. "Rajtad akarom tartani a szemem!" - mondta. Akkor nem fogtuk fel
ennek a fontosságát, pedig természetesen nagyon jó volt ez nekünk.
Azt az oktatást, amelyet Isten nyújt a bocsánatot nyert bűnösöknek,
komolyan kell vennünk. Az a szokásos hely, ahol Isten oktat minket, hogy
melyik úton járjunk, az a hely, ahol ő maga áll rendelkezésünkre, -
az a templom. Ezért hát legyünk hűségesek és vegyünk részt
szorgalmasan az istentiszteleti életben.
A bocsánatot nyert bűnösöknek naponta magánórákat kell venniök
életbölcsességből. És ki a mi tanítónk?
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|
