vissza: olvasnivalók
Április 20.

TÜRELMETLEN KERESZTHORDOZÓK

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 44,18-27

18 Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet. 19 Szívünk nem szakadt el tőled, lépteink sem tértek le ösvényedről. 20 Pedig a sakálok tanyájára űztél minket, és a halál árnyékát borítottad ránk. 21 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és idegen istenhez emeltük volna fel kezünket, 22 nem vette volna-e észre Isten? Hiszen ő ismeri a szívnek titkait. 23 Miattad gyilkolnak minket naponta, vágójuhoknak tekintenek. 24 Serkenj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj föl, ne taszíts el végképp! 25 Miért rejted el orcádat, miért felejted el nyomorúságunkat és ínségünket? 26 Lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. 27 Siess segítségünkre! Válts meg minket irgalmadból!




"Miattad gyilkolnak minket nap mint nap, vágójuhoknak tekintenek."
(Zsolt 44,23 Róm 8,36)


Isten népe keresztet hordoz, míg dicsőségbe nem ragadtatik el. Így volt ez már az Ószövetségben is. De az Ószövetség szentjei nem tudták némán elhordozni vereségeiket. Nem voltak hajlandók elviselni egy olyan helyzetet, amelyben a gonoszok virágzanak, s az igazakkal kegyetlenül elbánnak.
Mindig voltak közöttük szenteskedő prédikátorok, akik így beszéltek: "Azért szenvedtek, mert titokban vétkeztetek. "Amikor Jóbnak mondták ezt a barátai, ő tagadta. És a 44. zsoltár énekesei sem fogadták el ezt a magyarázatot. "Nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet."
"Nem" - mondták - "mi nem vétkeztünk. Isten alszik." "Serkenj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj föl, ne taszíts el végképp!"
Mi más időkben élünk, nevezetesen az Újszövetség korában. Amikor olyanokról olvasunk, akik úgy gondolták, hogy Uruk alszik, akkor a tanítványok jutnak ez eszünkbe. A tavon vihar volt, az Úr éppen aludt, és a tanítványok pánikba estek: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" (Mk 4,38b) Krisztus valóban aludt, de ez nem azért volt, mert semmiféle érdeklődést nem tanúsított tanítványai iránt. Alkalmat adott nekik, hogy gyakorolják hitüket.
Tudjuk, hogy az Úr jelen van, és hogy ő "nem szunnyad és nem alszik". Azt is jobban tudjuk egy kicsit, mint ószövetségi testvéreink, hogy Isten népe miért hordoz keresztet. Krisztussal együtt kell szenvednünk, ha vele együtt akarunk megdicsőülni. És jóllehet mi az ő tulajdon szavaikat alkalmazzuk jelen helyzetükre vonatkozóan ("annyira becsülnek, mint vágójuhokat"), mégis hozzátesszük, hogy "mindezekkel szemben diadalmaskodunk azáltal, aki szeret minket" (Róm 8,36-37).
Isten soha nincs távol, és soha nem alszik. A keresztet vinni kell, de már győztünk "azáltal, aki szeret minket."
Mégis Isten őrizzen meg minket attól, hogy elveszítsük a régi szentek szent türelmetlenségét. Sokáig és hangosan kell esedeznünk, hogy Isten belekezdjen végső akciójába: "Marana tha! Marana tha!"



főoldal | rólunk | alkalmak | olvasnivaló | fiatalok | linkek | eseménytár
Biblia | igehirdetések | képeslapküldés | igeküldés | hírek-újdonságok


Ajánlja oldalunkat!   - - -   Írja meg véleményét!

Copyright © 2005. Minden jog fenntartva.