vissza: olvasnivalók
Augusztus 19.

A KÁRPIT TÖRTÉNETE

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 10,11-22

11 Minden pap naponként szolgálatba áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek bűnöket eltörölni. 12 Ő ellenben, miután egyetlen áldozatot mutatott be a bűnökért, örökre az Isten jobbjára ült, 13 és ott várja, hogy ellenségei zsámolyul vettessenek lába alá. 14 Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. 15 De bizonyságot tesz nekünk a Szentlélek is, mert ez után az ige után: 16 "Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán", így szól az Úr: "Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom; 17 bűneikről és gonoszságaikról pedig többé nem emlékezem meg." 18 Ahol pedig a bűnbocsánatról van szó, ott nincs többé bűnért bemutatott áldozat. 19 Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, 20 azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; 21 és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: 22 járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől,




"Teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk, a kárpit, vagyis az ő teste által."
(Zsid 10,19-20)


Ismered-e a kárpit történetét? A kárpitét, amely a templomban függött.
A kárpit nagyon súlyos és nagyon szép volt. Azért függött ott, hogy elválassza Istent a néptől. Igaz hogy a templom Isten és népe találkozóhelye is volt. Itt ajánlhatták fel Istennek ajándékaikat, itt élték át Istennel a közösséget. És a templomban bocsánatot és új erőt találtak. Mégis, az a kárpit mindig ott volt. És a kárpit nem ezt mondta: "Közösség". Inkább így szólt: "Távolság". A kárpit egy nagy "Tilos a belépés!" jel volt. A Szent Isten azt mondta a tisztátalan embernek, hogy távolságot kell tartania tőle.
Csak Izráel legszentebb embere járulhatott Isten színe elé, és ő is csak évente egyszer. A főpap jött, megmosdott és felöltözött hófehér ruhába, hozva a vért. Ráhintette a vért az oltárra, hogy elfedezze vele a nép és saját maga bűneit. Aztán a súlyos kárpit ismét összezárult.
De egy nap Isten ujja eltépte a kárpitot, felülről egészen az aljáig. Ez egy pénteki napon történt, pontosan nagypénteken, éppen akkor, amikor Jézus meghalt egy hegyen, kívül Jeruzsálemen. Amikor Jézus szerető szíve meghasadt, a templomi függöny kettészakadt.
Az összezárult kárpit ezt mondta: "Tilos a belépés!" A szétszakadt kárpit így szólt: "Belépés mindazoknak, akik hisznek Jézus Krisztusban."
Most hát "teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által." Még a legjelentéktelenebb ember is bemehet egyenesen a szentek szentjébe, amíg hisz Jézus Krisztusban. Ha hisz, akkor megmosdott és felöltözött hófehér ruhába.
Így hát bátran jöhetünk Istenhez. És Isten hasonlóképpen jön hozzánk, kegyelmesen. Bemehetünk a szentélybe, és Isten kijön a szent helyről, és bennünket szent hellyé változtat. A kétirányú forgalom a szétszakadt kárpiton át történik. Krisztus a szétszakadt kárpit.



főoldal | rólunk | alkalmak | olvasnivaló | fiatalok | linkek | eseménytár
Biblia | igehirdetések | képeslapküldés | igeküldés | hírek-újdonságok


Ajánlja oldalunkat!   - - -   Írja meg véleményét!

Copyright © 2005. Minden jog fenntartva.