| |
| Január 21.
|
AZ ÜDVÖSSÉG REMÉNYSÉGE
|
A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 8,18-25
|
|
18 Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. 19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. |
|
20 A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, 21 hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. 22 Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig. |
|
23 De nem csak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására. 24 Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység; hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? 25 Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.
|
|
|
"Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen
|
| (Róm 8,24)
|
Az üdvösség már jelen van és az üdvösség még a jövőben valósul
meg. Már meg vagyunk váltva és még
reméljük a megváltást. Ha a megváltáson azt értjük, hogy bűneinkre
bocsánatot kaptunk, akkor a megváltás jelen
van. "Meg vagy váltva?" Igen, meg vagyok. De még ki vagyunk szolgáltatva
a fájdalomnak, meg a halálnak, és
még mindig könnyen bűnbe esünk. "Meg vagy váltva?" "Remélem, meg
leszek." Az üdvösség jövő is. Ne
felejtsd el, a reménység, amit lát valaki, nem reménység. Jobban
megértjük ezt a helyzetet, ha úgy gondolunk a
bűnbocsánatra, mint ami Isten országa gyümölcsei közül az első.
Mivel Jézus eljött a világba, az "Ország" erői
már működnek. De még nem alakult meg a maga teljességében. Erre még
várnunk kell, amíg Jézus újból eljön.
Az lesz a mi teljes és végleges megváltatásunk.
Az embernek nem szabad túl keveset remélnie ebben az életben Krisztus
Lelkének hatásától. Ha Krisztuséi
vagyunk, bűneinkre bocsánatot nyertünk és tudunk jót cselekedni. A
bűn nem uralkodik többé rajtunk. Krisztus
uralkodik rajtunk Lelke által. Szívünk megváltozott.
Ugyanakkor az embernek nem szabad túl sokat remélnie a keresztyén
élettől a jelenlegi világban. Nem az
életünk fogja bebizonyítani nekünk, hogy meg vagyunk váltva. Ez a
bizonyosság mindig rajtunk kívül van, ti.
Jézus Krisztusban. Az üdvösséget még csak hit által ragadjuk meg.
Más szavakkal: reménységben élünk. És a
reménység a jövőre vonatkozik.
Ez az a feszültség, amely szükségszerűen jelen van minden keresztyén
megtapasztalásban: a mienk már, de
még nem a mienk. Miért? Mert Isten országa már eljött és még nem
jött el a maga teljességében. Ezért még
komolyabban imádkozunk: "Jöjjön el a te országod!" Vagy így: Uram,
teljesítsd reménységemet. Siettesd azt a
napot, amikor látássá válik hitem.
Amikor ezt teljes szívedből tudod kérni, akkor valóban keresztyén
vagy.
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|
